A római gyökerekre utaló latin felirat
A Rajna-Pfalz tartományi Mosel folyó mentén fekvő város Németország egyik legrégebbi városa. Trier környéke már a történelem előtti időkben is lakott terület volt. Amikor Julius Caesar meghódította Galliát, a Rajnát tette a Nyugat-Római Birodalom keleti határává.
I. e. 16-ban, Gallia újjárendezése során Augustus császár a tartomány fővárosává tette a Mosel menti várost, mely tiszteletére az "Augusta Treverorum" (Augustus városa a treverek /kelta néptörzs a Gallia észak-keleti részén/ földjén) nevet kapta. Ebből származik a mai név: Trier is.
60 évvel később a római történetírók már, mint nagyon gazdag és jómódú várost emlegették Triert. A város alapításának történetét először 1105-ben, a Gesta Treverorum-ban foglalták írásba, mely szerint Trebeta, aki Ninus asszír király fia volt, Triert Róma előtt 1300 évvel alapította. Ez i.e. 2050-nek felel meg. Erre utal az a felirat is, amely a város Főterén 1684 óta álló vörös ház homlokzatán olvasható: „ANTE ROMAM TREVERIS STETIT ANNIS MILLE TRECENTIS. PERSTET ET AETERNA PACE FRUATUR.“ („Róma előtt ezerháromszáz évvel állt Treveris. Álljon hát továbbra is örök békének örvendezvén”).
Az eredetileg itt lakó kelta törzs szabadságának visszaszerzésére tett hasztalan kísérlete után a város egy majd 200 évig tartó békés időszak során élte első jelentős virágzását. A 30.000 ember befogadására alkalmas amfiteátrum, és a Mosel közelében épült fürdők romjai az i. sz. I. századi város elevenen lüktető életnek ékesszóló tanúi.
A pihenés és a népünnepélyek helyei voltak ezek, a sakktáblaszerűen megtervezett római várostengelyén fekvő díszút végpontjain. A hajdani város központjában találhatóak a fórum (a római városháza), a nagyobb gyűlések színterének maradványai. A maga 285 hektárt felölelő területével Trier majd háromszor olyan nagy volt, mint a római kori Köln.
Trier helytartók és főadószedők székhelye volt, ami azt eredményezte, hogy hivatalnokok egész sora lakott itt. A terület gazdasági középpontja és jelentős útvonalak metszéspontja volt. Híres volt textil- és fazekasipara, és a már akkor virágzó borkereskedelmet a korábban itt telepített szőlő, és annak kiterjedt kultúrája alapozta meg.
Trier első virágkorának a frankok betörése vetett véget 275-ben. A frankok áttörték a Limest, és romba döntötték a várost. De ez a katasztrófa lett az elindítója egy második, még csillogóbb virágzásnak.
A birodalom nyugati végeinek megerősítésének kényszere a birodalom felosztásához vezetett: Trier a Galliát, Spanyolországot és Britanniát magába foglaló Nyugat-Római Birodalom fővárosa lett, császári székhely, az elkövetkező több mint 100 év politikai és katonai központja. Falai közt virágzó császári udvartartás bontakozott ki. Az ekkor épült paloták még ma, romjaikban is jellegzetes városképi elemek. Trier lett a második Róma.
A város közepén a császári palota a pompás trónteremmel és a cirkusz egy hatalmas, a városból kimagasló épületegyüttest alkottak. A kiterjedt várost - biztonsága megőrzése érdekében - 6 méter magas, őrtornyokkal megszakított fallal vették körül. Négy kapuja közül az északi kapu, a mai Porta Nigra, impozáns romként maradt fönn. Hogy nem esett kőfejtők áldozatává, mint ennek a kornak sok más nagy építménye, azt annak köszönheti, hogy egyházi célokra használták.
Az Alpoktól északra itt van ez a legrégebbi keresztény püspökség. 1986 óta - a Porta Nigra-val együtt - az UNESCO világörökség részét képező trieri dómot a rómaiak építették, utóbbit az idők során folyamatosan bővítettek. Trier dómja Németország első és legrégebbi temploma, melynek köszönhetően a város 1079-től kezdve püspöki székhely. A középkorban a trieri érsek alá tartozott a francia határtól a Rajnáig tartó terület, és egyike volt a Német-Római Birodalom hét választófejedelemének. Így a városban a reformáció sem vethette meg a lábát. Trier túlnyomóan katolikus város maradt, bár élt itt egy zsidó kisebbség is (e város híres szülötte Karl Marx).
Főtér - „Háromkirályok háza” (középkori lakóház)
A város Rajna-Pfalz tartomány nyugati részén a luxemburgi határhoz közel helyezkedik el a bortermelésre kiválóan alkalmas homokkő hegyek között meghúzódó völgyben. Részét képezi a Mosel-Saar-Ruwer borvidéknek.
Mi most azonban e történelmi atmoszférájú város Főterén – László Viktor fotóival - a 2012-es adventi forgatag esti arcát láthatjuk, melyhez a Rajna-vidéken élőkre jellemző vidám hangulatot kívánunk!
